1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.
Nem igazán mondanám romantikus könyvnek. Van benne egy ilyen szál is, de kissé háttérbe szorul, ami viszont egyáltalán nem baj. Sőt. Jó néha egy, a sorból (ilyen téren) kilógó könyvet is a kézbe venni. A legfontosabb persze, hogy Mili megtalálja Emmát, ami nem ígérkezik egy könnyen letudható dolognak a nyüzsgő fővárosban, pláne Ambrózy báróval az oldalán.
A mi "drága" bárónktól kap szegény lány hideget-meleget, elismerő, majd a következő másodpercben lenéző pillantásokat, megjegyzéseket, de Mili mindvégig kitart. Nem hallgat Ambrózy-ra (még ha az időnként az ő épségét helyezi is előbbre), megy a saját feje után és bármilyen hajmeresztő küldetést is kell bevállalnia, hogy nővére nyomára akadjon. Nekem úgy tűnt, a báró ezzel szemben inkább fejben akarja megoldani a problémát, de összességében egy rendkívül különös és összetett karakter.
Elég egyetlen mondat, az olvasó máris az 1900-as évek Budapestjének forgatagában találja magát. Böszörményi egyszerűen nem tud hibázni ilyen téren, remekül tudja visszaadni egy adott kor vagy éppen város hangulatát. Ráadásul még az időszámításnak megfelelő szavakat, nyelvezetet használ.
Az ő könyveit olvasva el tudom képzelni, hogy a háttér információk, apróbb adatok vagy éppen a személyazonosságok összeszedése több időt vesz igénybe, mint maga a regényírás.
Ha valaki esetleg nem érez késztetést, hogy azonnal a kezébe vegye a könyvet a fülszöveg vagy Böszörményi neve hatására, azt remélem a gyönyörű, és a történethez igencsak passzoló borító egyből meggyőzi, hogy neki igenis szüksége van erre a könyvre.
No comments:
Post a Comment